Élelemhiány fenyegeti a sarki állatokat

Élelemhiánytól kell tartaniuk a sarki állatoknak a globális felmelegedés és a tengeri jég visszahúzódása miatt - állítják a British Antarctic Survey kutatói. A leginkább érintett fajok a bálnák, a fókák és a pingvinek.

Az olvadó jégtakaró miatt idén kb. 80%-al csökkent a régió állatainak fő táplálékforrásaként szolgáló krillek mennyisége.

A Nature magazinban közzétett tanulmány az egyik legátfogóbb felmérésből született, amit valaha készítettek a krillekről. 1926-2004-ig 40 sarki nyár adatait vizsgálták, melyeket 9 nemzet sarkkutatói gyűjtöttek össze.

A krillek a jégtakaró alján tanyázó algákkal táplálkoznak, és ahogy fogy a jégfelület, úgy egyre kevesebb krillnek jut élelem. A krillek kulcsfontosságú szaporodóhelyén, az Antarktiszi-félszigeten a levegő hőmérséklete az elmúlt 50 évben 2.5 Celsius fokkal nőtt; ez is hozzájárulhatott, hogy 30 év alatt kb. ötödére csökkent a krillek száma.

A kb 6 cm-re megnövő krillek fitoplanktonokkal és algákkal táplálkoznak, ők maguk pedig a halaknak, polipoknak, tengeri madaraknak, bálnáknak, fókáknak és pingvineknek szolgálnak táplálékul. Ahol a krillek száma nagyon lecsökkent, ott a kutatók már meg is figyelték ennek negatív hatásait egyes pingvinfajokra.

A BAS kutatói azt is megfigyelték, hogy a krillek számának csökkenésével egy másik gerinctelen, átlátszó, "zselés", trópusi és szubtrópusi vízekben élő, a Thaliacea osztályba tartozó vízi zsákállat-faj egyedeinek száma jelentősen nőtt. Sajnos ez nem sokat segít a sarki állatokon, hiszen a zsákállatokat nem ugyanazok a fajok fogyasztják, melyek a krilleket.